Makramé juta falitükör az egyedi és különleges dekorációért.
Csomózás- Makramé juta falitükör
Az emberiség egyik legősibb találmánya a kötélre való csomózás gyakorlati felhasználása céljából. Feltételezhető, hogy a primitív ember feltalált egy-két tucat csomót, és megtanulta a hálózatokat szőni, mielőtt megtanulta a tüzet gyújtani. Nyilvánvalóan jóval azelőtt kezdte használni a csomót, hogy feltalálta volna az ekevasat, kereket, tűt, fejszét, íjat és nyilat. Létezés primitív ember, élete nem képzelhető el szőlőből, növényi rostokból, bőrcsíkokból vagy állati inakból készült kötél nélkül.
Mesterség
Az ókorban nagyra értékelték a kötélen csomót kötni és a hálófonást, és családi örökségnek számított. Féltékenyen óvták az idegenektől, és nemzedékről nemzedékre öröklődött apáról fiúra. A tengerészek azonban a legzseniálisabb és legpraktikusabb csomók feltalálói. Egy több mint öt évezreddel ezelőtt megjelent vitorlás elképzelhetetlen volt az árbocokat rögzítő és a vitorlákat tartó kötelek nélkül.A vitorlás flotta virágkorának idejére körülbelül 500 csomó volt a tengerészeti üzletágban. A múlt tengerészei a csomók mellett sokféle, gyakorlatilag szükséges szövést használtak munkájuk során. A kötélből készült szövés és dísztárgyak nagy részét azonban tengerészek találták ki … unalomból.
Tengerészek
Emlékezzünk vissza, hogy a régi időkben a vitorlás hajók gyakran évekig kitartottak. A szolgálati idő eltöltésére a matrózok kézimunkával foglalkoztak. Anyaguk manila-, kender- és szizálkötelek voltak, amelyek kiszolgálták idejüket.Miután a tengerészek hosszú különélés után visszatértek a partra, csodálatos tervezésű és pompás kivitelezésű szövésű tárgyakat mutattak be feleségüknek és szeretteiknek. Idővel a nők átvették a tengerészektől azt a művészetet, hogy egy egyszerű kötelet elegáns és szükséges dologgá alakítsák.
Kézimunka
A makramé egyfajta kézimunka, amelynek alapja a csomó, amely eredetileg két szál egyszerű funkcionális szükségletéből származott, de fokozatosan összetettebbé válva dekoratív értékre tett szert. A “makramé” szónak különböző értelmezései vannak. Európában ezt a szót először a 19. században kezdték használni „csomós szövés” jelentésében. Ősibb az arab „migramah”, azaz „sál” vagy „kendő”, és a török „makrama” szó, ami „okos sálat” vagy „rojtos kendőt” jelent. Úgy tűnik, a szó történelmi változáson ment keresztül, országon át utazva.
Ennyire régi ez a technika? Makramé juta falitükör
A csomófonás története egyidős az emberiség történetével. Van olyan vélemény, hogy a szövés díszítőművészetének eredetét az ókori Kínában és Japánban kell keresni. Más országok régészeti leletei azonban megerősítik a csomófonás elterjedését a világ más részein, például az egyiptomi sírokban több mint 4 ezer éves csomófonás mintákat találtak.
Makramé, mint írásrendszer
Az emberiség történetében a különböző módon megkötött csomók fontos szerepet játszottak, az információgyűjtés és -továbbítás nemzedékről nemzedékre. BAN BEN ősi kultúra Az inkákban kialakult a csomós írásrendszer, és a régészeti ásatások során csomókból álló nyaklánc formájú rózsafüzért is találtak. Az írásrendszer megfejthető volt forma, méret, szín és a csomók kölcsönös kombinációjával. Ennek a technikának hasonló alkalmazása megtalálható az ókori Kínában és az észak-amerikai indiánok körében. A mai napig megmaradt a szokás: hogy ne felejtsd el – köss csomót emlékül.
Története során a makramé többször feledésbe merült, de mindig újjáéledt, új technikákat, új anyagokat és alkalmazási módokat vezetett be.
Az ókorhoz hasonlóan a mai napig megmaradt a dekoratív csomófonás használata a ruhák díszítésére. A makramé technikával a gardrób különféle elemeit hozták létre: köpenyeket, kapucnikat, elegáns csipkét és rojtokat. Aranyszálakból különösen finom csipkét szőttek, és nemes nemesek ruháit díszítették. ( Mi pedig makramé juta falitükröt, lakásunk díszítésére:-))
Kortörténet
A 13. században noduláris technika a keleti országokból Spanyolországon át Európába hatoltak be. Ezt a folyamatot aktívan támogatták a tengerészek, akik nemcsak közvetlen munkájuk során használták fel a csomózás tudását, hanem háztartási cikkek megalkotásában is, amelyek aztán elterjedtek. különböző országok. A 15. században a keresztes háborúk után a szövés díszítőművészet Olaszországban kezd kialakulni, és ben Nyugat-Európa különösen népszerű a 18. században. A makramé “aranykorát” a viktoriánus korszaknak tekintik Angliában. Ennek a technikának a használata különösen népszerű volt a belső elemek – asztalterítők, ágytakarók, lámpaernyők – készítésekor, paravánok és székfelületek befejezéséhez.
Ha további kérdése van a Makramé fali tükörrel kapcsolatban, a Kapcsolat oldalon található elérhetőségek bármelyikén felteheti!
További érdekes információk a naturális berendezésről itt.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.